Magyar közösségünk érdeke, hogy Európa megerősödjön és ez által Erdély fejlődjön

 „Történelmi jelentőségű változást élünk meg az uniós oktatáspolitika alakulását illetően: másfél éve egy olyan folyamat indult el, amely egy európai oktatási térség kialakítását célozza” – emelte ki Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportügyekért felelős európai uniós biztos. Az RMDSZ meghívására erdélyi körútra érkezett tisztségviselő, február 1-én a nagyváradi várban szervezett partiumi pedagógus fórum résztvevőinek mondta el az uniós szakpolitikai irányvonalakat, majd ezeket egy sajtótájékoztató keretében összegezte.

Szabó Ödön, Navracsics Tibor, Hegedüs Csilla és Vincze Loránt // Fotó: Borsi Balázs

Az Európai Bizottságnak az európai oktatási térségre vonatkozó ajánlásainak elfogadását a soros román uniós elnökség is prioritásként jelölte meg – hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor, aki Hegedüs Csillával, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökével, Vincze Loránttal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökével, és Szabó Ödön képviselőházi frakcióvezető-helyettessel közösen tartott sajtótájékoztatót. A biztos kiemelte: a jövőben az EU nagyobb figyelmet kíván szentelni a bölcsődei, óvodai képzések fejlesztésének. Népszerűsíteni kívánják a nyelvtanulást is, hogy a középiskolai tanulmányok befejezéséig minden diák legalább két idegen nyelvet beszélhessen a saját anyanyelve mellett. “Az Európai Bizottság a megnövelt költségvetésű Erasmus-programok révén további segítséget nyújt majd a tagállamoknak ezen célkitűzés megvalósításához” – mondta Navracsics Tibor.  Az oktatáspolitika harmadik eleme, a rurális térségekben működő iskolák megközelítésének segítése, amelyet a társadalmi kohézió fontos kérdésének tekintenek. “Egység a sokféleségben az EU hivatalos jelszava, és ez érvényesül ezekben a projektekben: az Unió ezek által támogatja az identitáshoz való jogot és teszi lehetővé a képességek kibontakoztatását” – hangsúlyozta.

„Az volt a célunk, hogy megmutassuk a biztosnak az eredményeket, amelyeket az uniós támogatásokkal sikerült Erdélyben elérnünk épített  örökség és településfejlesztés szintjén is. Meg akartuk tudni, milyen változások várhatók a következő években az uniós támogatáspolitika tekintetében, hogy ezekre idejében felkészülhessünk” – emelte ki Hegedüs Csilla. „Elmondtuk azt is, mi nincs rendben kisebbségvédelem szempontjából az országban, hogy Románia nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Uniós partnerekre van szükségünk, hogy elérhessük mindazt az anyagi és szellemi fejlődést, amely közösségünk, gyermekeink jövője szempontjából elengedhetetlen. Éppen ezért, nekünk az a feladatunk, hogy segítsünk tájékozódni, tisztán látni az uniós források ügyében, hogy minél több támogatást tudjanak megszerezni az önkormányzataink.” – hangsúlyozta a politikus. „Számunkra a májusi választások tétje és célja világos: erős erdélyi és kárpát-medencei magyar képviseletet akarunk, hogy beleszólhassunk az Unió jövőjének alakításába, legyen szó támogatáspolitikáról, kisebbségvédelemről, vagy migrációról. A magyar emberek érdeke, hogy Európa megerősödjön és ez által Erdély fejlődjön” – nyomatékosított.

Vincze Loránt új kezdetnek nevezte a pedagógus fórumon, hogy erdélyi magyar pedagógus-továbbképző központ jön létre Nagyváradon, amely új értékeket teremthet. A Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem kapcsán nehezményezte, hogy a magyar főtanszék létrehozásának megakadályozása után a magyar nyelvű vizsgák elismerése körül is huzavona alakult ki. „Furcsa, hogy abban az országban, ahol az autonómia szó kiejtését sem nézik jó szemmel, az egyetemi, szenátusi autonómia a MOGYTTE-n gyakorlatilag állam az államban, hiszen ott a nemzeti törvényeket figyelmen kívül hagyó döntések születtek” – mutatott rá a FUEN elnöke, és elmondta, reméli, hogy sikerül kedvező változást elérni. Nyomatékosított: el kell jönnie a pillanatnak, amikor az EU számára az őshonos kisebbségek helyzete is a jogállamiság fokmérőjévé válik. „Mi azt szeretnénk, ha a kisebbségi jogokhoz kapcsolódó törvényeket, kiemelten az anyanyelvhasználat és az oktatás területén, az EU ugyanolyan szigorúan kérné számon most, mint a csatlakozási tárgyalások során tette. Ha az EU a jogállamiságot akarja vizsgálni, akkor az ellenőrzés a kisebbségi jogok betartásával kezdődjön” – fogalmazott. Emlékeztetett: a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés egyik célja egy olyan uniós törvény megalkotása, amely leszögezi az anyanyelvű oktatás és ezen belül a kisebbségi oktatás kulcsszerepét az identitás megőrzésében.

(RMDSZ Tájékoztató)